Befejezés - A lassú kertészkedés dicsérete

 

Befejezés – A lassú kertészkedés dicsérete

 

Egy éve kezdtem írni a kertterápia otthon blogot: https://kertterapiaotthon.blogspot.com/.  Egy év alatt elég sok témát érintettem, 29 bejegyzés született (ez a 30.) Arra jöttem rá, hogy tulajdonképpen minden bejegyzésem a lassú kertészkedés dicsérete.

               A lassú kertészkedés (slow gardening) fogalmát Felder Rushing amerikai kertész hozta be a köztudatba. A lassú kertészkedés független a kertünk stítusától, méretétől, bármilyen kertben alkalmazhatjuk, lényege a tudatos jelenlét, a kertészkedés nyújtotta örömök tudatos megélése, a látványokra, az illatokra, a hangokra való tudatos odafigyelés. Nem az a fontos, hogy tökéletes kertünk legyen, sok terméssel, és sok belefektetett energiával, hanem hogy egyszerűen csak érezzük jól magunkat a kertünkben.

               Krónikus betegként a lassítás szükséges, nemcsak a kertben, hanem az élet más területein is. Ezért is döntöttem úgy, hogy egy év után abbahagyom (de legalábbis szüneteltetem) a blogírást. Minden kedves olvasómnak további örömteli, gyógyító kertészkedést kívánok. Remélem hasznosnak találtátok az írásaimat.

 

„Mindent, amit érdemes csinálni, érdemes lassan csinálni” /Mae West/

 

Betegtársaimnak a krónikus betegség tudástár blogot ajánlom olvasásra: https://kronikusbetegseg.hu/blog/

Illetve, azoknak akik, krónikus fáradsággal küzdenek, és úgy érzik, hogy szükségük van az energiájuk tudatosabb beosztására ajánlom a RESTART-mentorprogram elvégzését, én nagyon sokat tanultam belőle. https://mentortanfolyam.hu/restart-mentorprogram/

 

Őszi leltár a kertben

 

Őszi leltár a kertben

Szeptemberben érdemes átgondolni, hogy a vegetációs időszakban, hogy funkcionált a kertünk. Minden növényünk szemmel láthatóan jól érezte magát? Ha nem, akkor vajon miért nem? Biztosítva van a térigénye? Jobban érezné magát egy árnyékosabb esetleg pont, hogy egy naposabb helyen? Több vízre lett volna szüksége?

Ha mindezt átgondoltuk, az őszi ültetéskor (október, november) cselekedhetünk is.  Szét, illetve átültethetjük növényeinket. Ami pedig végképp rossz helyen van, mert pl. túl szaporodott, ajándékozzuk el, hogy másnak, másik kertben örömet okozzon.

Nálunk a borsmenta (Menta x piperita) azért kerül majd új helyre, hogy könnyebb legyen locsolni. A nyuszifület (Stachys byzantinia) szét kell ültetni, mert elszaporodott. Az amerikai tűzesőt (Heuchera americana) és az erdei pajzsikát (Dryopteris filix-mas) mielőtt teljesen elnyomja a szívlevelű bőrlevél (Bergenia cordyfolia) máshová ültetjük. Az angol kékszakállt (Caryopteris x clandodensis) pedig jobban belátható területre költöztetjük, hogy tudjunk gyönyörködni benne. A kis tatár juhart (Acer tataricum) is át kell ültetni, mielőtt beárnyékolja a szőlőt.

Itt az ideje átgondolni azt is, hogy akarunk-e új növényeket ültetni, és ha igen miket? Nekünk az idén rengeteg gyümölcs termett, nincs szükségünk több gyümölcsfára, sem bokorra. Viszont évelő dísznövényünk nincs olyan sok, úgyhogy a gyepfelület egy részét évelő ágyássá alakítjuk át, így kisebb területen kell majd füvet nyírni, és több színes virágban gyönyörködhetünk. A tervezett új növényekről ebben a blogbejegyzésben írtam: https://kertterapiaotthon.blogspot.com/2025/08/tervezett-oszi-novenytelepiteseink.html

 

Színek a kertben

 

Színek a kertben

Neked mi a kedvenc színed? Nekem a zöld a kedvenc színem. De egyre jobban kedvelem a sárgát is, mert mindig vidámmá tesz, amikor a kertünkben egy-egy sárga virágot meglátok.

A színek hatnak ránk, emberekre, gyakran nem is tudatosul bennünk, de befolyásolják a hangulatunkat, érzéseinket. Érdemes tisztában lenni vele, hogy melyik színnek milyen hatása van, mert ennek a tudásnak a segítségével javíthatjuk a közérzetünket.

A fehér a tisztaság, béke, reménység érzetét kelti, a sárga optimizmust sugároz, lelkesít, vidámít, a narancssárga energetizál, jó kedvre derít, a piros felélénkít, szenvedélyessé tesz, a rózsaszín nyugtat, csökkenti az agressziót, a lila segíti a spiritualizmust, vágyakozást ébreszt bennünk, a zöld nyugtatja az idegrendszert, csökkenti a feszültséget, a kék csökkenti a stresszt, harmonikussá tesz, a barna békességet áraszt, a szürke világos árnyalatai nyugtatnak, a sötétebbek negatív érzeteket keltenek, a fekete a gyász, a szomorúság színe.

Röviden összefoglalva: a hideg és a pasztellszínek nyugtatnak, a meleg színek pedig energetizálnak. A színekhez való viszonyunkat befolyásolják a hozzájuk kötődő személyes emlékeink, asszociációink is.

A kert kialakításakor fontos szempont a növények (virágok, gyümölcsök, termések, levelek, ágak) színe. A színekkel nem csak a hangulatot befolyásolhatjuk, hanem a térérzékelést is. A hideg színek optikailag tágítják a teret, míg a melegszínek szűkítik. Játszhatunk a színek csoportosításával is: létrehozhatunk monokróm (azaz egyszínű) kiültetéseket (pl. csak fehér virágú növények alkalmazásával), vagy egymás mellé ültethetünk komplementer színű növényeket (pl.: kéket narancssárgával, lilát sárgával), rokon színeket is csoportosíthatunk egy helyre (pl: sárga, narancssárga, piros), de dönthetünk a teljesen vegyes színű kiültetés mellett is.

A kertben vegetációs időszakban az uralkodó szín a zöld, amely a kék éggel együtt rendkívül nyugtató hatással bír. És ha elég nagy a kertünk biodiverzitása, a színskála összes színének a jótékony hatását élvezhetjük tudatosan, vagy akár tudattalanul is.

Tervezett őszi növénytelepítéseink

 

Tervezett őszi növénytelepítéseink

 

Szeretnénk a kertünk biodiverzitását növelni, ezért úgy tervezzünk, hogy ősszel ültetünk néhány új növényt a kertünkbe. A klímaváltozást figyelembevéve, olyan növényeket választottunk, amelyek viszonylag jól tűrik a szárazságot, a nyári hőséget, és a téli hideget is elviselik.

 

Tervezett cserjék:

illatos barátcserje (Vitex agnus-castus)

rózsa rózsaszín ehető (Rosa ’Theo Clevers’)

 

Tervezett évelők:

évelő díszgyertya (Gaura lindheimeri)

hamvas cipruska (Santolina chamaeciparissus)

kerti macskamenta (Nepeta x faassenii)

kék sudárzsálya (Perivskia atriplicifoli)

közönséges cickafark rózsaszín virágú (Achillea millefolium ’Cerise Queen’)

lila virágú tollborzfű (Pennisetum oriantale ’ Karley Rose’)

orvosi zsálya lilalevelű (Salvia officinalis ’Purpurascens’)

pompás kúpvirág (Rudbeckia flugida ’Goldsrum’)

pompás varjúháj (Sedum spectabile ’Brillant’)

rozmaring (Rosmarinus officinalis)

sárga délvirág (Delosperma nubigeum)

sötétkék szamárkenyér (Echinops ritro ’Veitch’s Blue’)

 

Szárazság és hőségtűrő növényeink

 

Szárazság és hőségtűrő növényeink

Nekünk nincs kapacitásunk folyamatosan öntözni a kertünket, valószínűleg a jövőben sem lesz, ezért nagyon figyelem, hogy mely növényeink bírják különösen jól az extrém időjárási körülményeket. Ezek a növények fognak nálunk megmaradni, mert a veteményesen kívül mást nem szeretnénk locsolni.

Az egynyáriak közül a borzaskata (Nigella damascena), és a kerti szarkaláb (Consolida ajacis) amik jól el vannak gondozás mentesen, még vetni sem kell őket, elszórják a magjaikat és mindenhol is nőnek.

A kétéves növényeink (első évben tőlevélrózsát növesztenek, második éveben virágoznak, elszórják a magjaikat és elpusztulnak) nagyon jól bírják a szárazságot és a meleget, ezek a következők: bársonyos kakukkszegfű (Silene coronaria), muskotályzsálya (Salvia sclarea), héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus), terjőke kigyószisz (Echium vulgare).

Évelőink közül a következő növények nagyon jól bírják a szárazságot és a hőséget (sőt úgy tűnik még élvezik is, mert nőnek és terjeszkednek): bíborvörös délvirág (Delosperma cooperi), nyuszifül (Stachys byzantima), citromfű (Melissa officinalis), olasz szalmagyopár (Helichrysum italicum), közönséges cickafark (Achillea millefolium), vaskoslevelű bőrlevél (Bergenia crassifolia), kövi varjúháj (Sedum rupestre).

A következő évelőink tűrik a szárazságot: levendula (Lavandula angustifolia), orvosi zsálya (Salvia officinalis), bazsarózsa (Paeonia lactiflora), kerti nőszirom (Iris germanica), amerikai tűzeső (Heuchera americana), kakukkfű (Thymus vulgaris), oregánó (Origanum vulgare), kövirózsa (Sempervivum tectorum).

A díszcserjék közül a rózsákat (Rosa sp.), a szíriai hibiszkuszt (Hibiscus syriacus) és a törpe mandulát (Amygdalus nana) emelném ki, mint extrém jó szárazságtűrőket. A gyümölcstermő bokrok közül a ribizliket, jostát és egrest kivéve más cserjéinket nem locsoltuk, de nem is lesz termés sem a homoktövisen, sem a somon (ledobálták a nagy melegben), viszont az egybibés galagonya (Crateagus monogyna), a szőlő (Vitis vinifera) jól tűrik a szárazságot.

A futó növényeink közül az ötlevélkéjű vadszőlőt (Parthenocissus quinquefolia), és a komlót (Humulus lupulus) extrém időjárási viszonyok között is nehéz kordában tartani, gyakorlatilag kiirthatatlanok.

Összesen 7 db díszfánk, és 37 db gyümölcsfánk van. A fák még bírják a szárazságot, sőt meggyből, almából és szilvából kiemelkedően jó az idei termés. De biztos vagyok benne, hogy az összes fánknak nagyon kéne, egy kiadós, a talaj mélyebb rétegeit is átáztató eső. A füge fa (Ficus carica) az egyetlen olyan fa a kertünkben, amely határozottan élvezi az idei nyár időjárását.

Hortus Medicus – A terápiás kertművelés alapjai

 

Hortus Medicus – A terápiás kertművelés alapjai

A Diverzitas alapítvány 2025 áprilisban indított el egy 120 órás kertészeti terápiás képzést (a Hortus Medicus projetet). A Hortus Medicus projekt része egy szakmai kézikönyv, amely az első, magyar nyelven megjelent kézikönyv a kertterápia, illetve a terápiás kertművelés témájában.

Ezt a kézikönyvet INGYENESEN lehet letölteni innen: https://hortusmedicus.eu/results/ (ugyanitt a képzési tematika is elérhető, a képzés maga nem ingyenes és korlátozott számú jelentkezőt fogad, de a kézikönyvet bárki ingyenesen letöltheti, nem feltétel a képzésen való részvétel).

Hiánypótlónak számít ez a 173 oldalas kiadvány, érdemes elolvasni. Olvashatunk a terápiás kertművelés alapjairól, a növényismeretről és kertgondozásról, a terápiás kertművelés helyszínének megtervezéséről, a célcsoportokról, és a hatásmérési lehetőségekről. Mindenkinek ajánlom, akit kicsit is érdekel ez a téma.

Gyógyító rituálék a kertben

 

Gyógyító rituálék a kertben

 

            Gyógyító rituálénak számít minden olyan szertartásos cselekvés, amely a testi, lelki jólétünket szolgálja. A nyár különösen alkalmas arra, hogy a gyógyító rituáléink színhelye a kertünk legyen. Kialakíthatunk a kerten belül egy olyan teret, ahol a gyógyító rituáléinkat végezzük (pl.: teraszon, lugas, vagy árnyékos fa alatti padon), de akár kertünk egész területét használhatjuk erre a célra.

            Tulajdonképpen bármilyen tevékenységet kinevezhetünk a gyógyító rituálénk részének, ha tudatosan azért végezzük, hogy jobban érezzük magunkat tőle. Lehet ez a gyógyító meditációtól kezdve, a macska simogatáson keresztül, a gyomlálásig bármi. Olyan rituálét találjunk ki magunknak, amit képesek vagyunk rendszeresen, könnyedén, örömmel még a legrosszabb napjainkon is elvégezni. Azt is döntsük el, hogy a napi rutinunk része lesz-e, vagy csak a hét egy bizonyos napján végezzük, esetleg a holdfázisait vesszük figyelembe a gyógyító rituálénk időpontjának meghatározásához.

            Nekem a nyári napi rutinom részei a következő kerti gyógyító rituálék: reggeli a teraszon (fényterápia), kerti séta mezítláb (földelés), egy adagnyi friss gyógynövény szedése az aznapi gyógyteához, teázás étcsoki és szezonális kerti gyümölcs evésével egybekötve a virágos kőris alatti árnyékos padon, esti relax (surlófényekben, felhőkben, virágokban való gyönyörködés, esetleg olvasás, vagy írás) szintén a virágos kőris alatti padon.

            Mivel mindenkinek más a fizikai, lelki állapota, más okoz örömet, ezért a saját gyógyító rituáléját mindenkinek saját magának kell összeállítania. Az összeállított rituálénkat kezeljük nyugodtan rugalmasan, változtathatunk rajta bármikor, ha változnak az igényeink, illetve az aktuális időjárás is befolyással lehet arra, hogy milyen kerti gyógyító rituálét választunk.

 

            Ajánlott források gyógyító tevékenységekhez:

https://kertterapiaotthon.blogspot.com/2025/03/gyogyito-tevekenysegek-kertben.html

Amanda Amstrong: Gyógyítás a bolygóidegen keresztül

Kelly Noonan Gores: Heal-A gyógyító benned él!

Kovács Eszter: Köszi jól

Lakatos Péter, Sáfrán Mihály: Legyél te is biohecker

Mit kezdjünk a kudarcokkal a kertben?

Mit kezdjünk a kudarcokkal a kertben?

A legprofibb kertészt is érhetik váratlan meglepetések: kártevők inváziója, szélsőséges időjárási viszonyok (pl.: aszály, jégeső, késői fagy). Ezek gyengítik növényeink ellenállóképességét, és előfordulhat, hogy megbetegednek, akár el is pusztulhatnak. Nagy eséllyel minden évben lesz valami, amit kudarcként könyvelhetnénk el.

Mit kezdjünk ezekkel a kudarcokkal? A kudarcokból tanulunk, és legközelebb már jobban csináljuk, esetleg kicsit másképp, vagy pont ugyanúgy, és bízunk benne, hogy jobbak lesznek az időjárási körülmények. Egy a lényeg, hogy soha nem adjuk fel, nem hagyjuk, hogy a kudarcok elvegyék a kedvünket. Ha elég nagy a kertünk biodiverzitása (azaz nagyon sokféle növényünk van), biztosak lehetünk benne, hogy ha minden nem is, de valami sikerülni fog: valamiből sok termésünk lesz, valami gyönyörűen fog virágozni, valami nagyot fog nőni. Biztos, hogy lesz minek örülni a kertben, ezeket az örömöket könyveljük el, ne a kudarcokat.

Ezt a hozzáállást érdemes életünk más területein is tudatosan alkalmazni (krónikus betegként különösen). Ami rosszul megy, azon megpróbálni változtatni, ha tudunk, esetleg elfogadni, de soha nem feladni. Amúgy meg arra koncentrálni, annak örülni, ami jól működik az életünkben. Ez az életszemléletet a gyakorlatba átültetni egyáltalán nem könnyű, de a kertben szerzett tapasztalataink (ahol egyszerre van jelen az élet és a halál, a siker és a kudarc, az öröm és a szenvedés), segíteni fognak, hogy elfogadjuk, hogy az élet nehézségei is hozzátartoznak az élethez, a szépséget, örömöt pedig vegyük észre, és értékeljük.

Clarissa Pinkola Estés A farkasokkal futó asszonyok című könyvében ezt írja erről: „A kert konkrét kapcsolat az élettel és a halállal. Akár azt is mondhatnánk, hogy van olyasmi, hogy kertvallás, mert alapvető pszichológiai és szellemi tanításra képes. Bármi történik is a kerttel, az megtörténhet a lélekkel, és a pszichével – túl sok, vagy túl kevés vizet kap, bogarak lehetnek benne, forróság, vihar, invázió rongálhatja, halál, visszatérés, áldás, gyógyítás zajlik benne.”

 

Gyógyító növények az otthoni terápiás kertben

Gyógyító növények az otthoni terápiás kertben

Kezd elég elfogadott lenni az az álláspont, mely szerint sok krónikus betegség alapja a felborult bélflóraegyensúly. Az emberi bélflóra akkor tud egészségesen működni, ha elég nagy a biodiverzitása, azaz minél nagyobb a fajgazdagsága. Ha túl egyoldalúan táplálkozunk, csökken a bélflóránk fajgazdagsága. Abban, hogy pontosan mit együnk, vagy mit ne együnk a sokféle gyógyító diéta nem ért teljesen egyet, de azt minden táplálkozási irányzat javasolja, hogy együnk minél többféle (lehetőleg bio minőségű,  idény) zöldséget, gyümölcsöt.

A zöldségeket, gyümölcsöket a következő csoportokba sorolhatjuk: zöldlevelesek,  színes zöldségek, kéntartalmú zöldségek, hüvelyesek, bogyós gyümölcsök, egyéb gyümölcsök. A gyógy- és fűszernövényeknek a nevükben is benne van az egészségre gyakorolt kedvező hatása, de egyre népszerűbbek az ehető vadnövények, az ehető virágok is. Ezekből a növény csoportokból jó, ha minél többfélét tartunk az otthoni terápiás kertünkben, és rendszeresen fogyasztjuk őket.

A mi kertünkben a következő, a fent említett csoportokba sorolható növények vannak:   mángold, sóska, tépősaláta, fejessaláta, jégsaláta, rukkola (zöldlevelesek), sárgarépa, batáta, sütótök, cékla, paradicsom, paprika, cukkini, uborka, retek, burgonya (színes zöldségek), fokhagyma, lila hagyma, vörös hagyma, toszkán kel (kénesek), málna, szeder, piros ribizli, sárga ribizli, fekete ribizli, egres, josta, eper, szőlő, bodza (bogyós gyümölcsök), alma, körte, szilva, sárgabarack, meggy, cseresznye, birs, naspolya, füge, sárgadinnye (egyéb gyümölcsök), oregánó, zsálya, rozmaring, kakukkfű, citromfű, borsikafű, francia tárkony, bazsalikom, petrezselyem, zeller (gyógy- és fűszernövények), csalán, pitypang, cickafark, porcsin (ehetö vadnövények), körömvirág, ibolya (ehető virág). Ezek mind nagyon kevés energiaráfordítással, viszonylag egyszerűen termeszthető növények.

Érdemes újabb és újabb ezekbe a csoportokba sorolható növényeket megkóstolni, és ha ízlik, és jól bírja az emésztőrendszerünk, megpróbálkozhatunk az otthoni termesztéssel is. Legyen minél nagyobb a kertünk biodiverzitása, különösen az ehető növényekre fektessünk nagy hangsúlyt, mert ezzel segítjük, hogy a bélflóránk összetétele is minél változatosabb legyen, a biodiverz bélflóra pedig kedvezően befolyásolja az immunrendszerünket, az emésztésünket, vagyis az egészségi állapotunkat.

Ajánlott irodalom ehető növényekről és gyógyhatásaikról:

Gabriele Bickel: A gyógyító kert

Greens of Daisy: A természet kincsestára

Dr. Paul Seits: Kis kerti patika

Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények

Varró Aladár Béla: Magyar fűszeres növények termelése, gyűjtése, alkalmazása

 

Hogyan takarékoskodj a vízzel és a locsolásra szánt energiáddal?

 

Hogyan takarékoskodj a vízzel és a locsolásra szánt energiáddal?

 

A klímaváltozás hatásait már érzékelhetjük a saját kertünkben is, kevés a természetes csapadék, egyre alacsonyabban van a talajvízszint, van, hogy még a fáink is szomjaznak. Ebben a cikkben adok néhány praktikus tanácsot, hogy ne száradjon ki a kertünk, de nekünk is maradjon energiánk a locsoláson kívül másra is.

A lehető legjobb, ha esik az eső, ilyenkor semmi más dolgunk minthogy gyűjtsük az esővizet, hogy amikor nincs csapadék, akkor is a növények számára legkedvezőbb minőségű vízzel tudjunk locsolni. Különböző méretű, alakú, színű és árú esővízgyűjtők közül válogathatunk, akár használtat is vehetünk. Egyszerűen beállítjuk az ereszcsatorna alá, és ha megtelt, rátesszük a tetejét, hogy egy értékes cseppje, se párologjon el. Hogy tudunk-e annyi vizet gyűjteni, ami kitart két esőzés között, az függ a kertünk vízigényétől, és a vízgyűjtő tartályaink méretétől is. Jó, ha van a kertünkben ásott, vagy fúrt kút, mert aszályos időszakban könnyen előfordulhat, hogy kifogyunk az esővíz tartalékból.

Tisztázzuk a következő kérdéseket: mit, mikor és hogyan kell locsolni? Csak azokat a növényeket locsoljuk, amelyeknek valóban szüksége van vízre. Ehhez jó, ha ismerjük kertünk növényeit, melyik szárazságtűrő, melyik vízigényes? Ha a legtöbb növényünk szárazságtűrő, azzal rengeteg vizet, locsolási időt megspórolhatunk. Érdemes hát szárazságtűrő növényeket ültetni, de lehet olyan aszály, hogy még ezek a növények is igényelnek némi locsolást. Figyeljünk a növények jelzéseire, ha kókadoznak, leveleiket hullatják, biztos hogy szomjasak, locsoljuk meg őket. Jó, ha tudjuk, ha a gyep kiszáradt, az nem jelenti azt, hogy el is pusztult, a következő csapadékos időszakban újra ki fog zöldülni. Mi nem locsoljuk a gyepet, nem baj, ha nem mindig zöld, ezzel is sok vizet spórolunk.

Legmegfelelőbb idő a locsolásra a kora este, ilyenkor fog a kilocsolt víz a legkevésbé elpárologni, így marad legtovább nedves a talaj. A gombásodásra hajlamos növényeket viszont jobb kora reggel locsolni, hogy a levélzetre került víz elpárologjon és ne segítse a gombák terjedését.  Illetve igyekezzünk, hogy a növény levélzetére ne kerüljön víz. A talaj nedvességétartalmát a mulcsozás (talajtakarás) is segít megőrizni, ezzel a módszerrel is sok vizet megspórolhatunk. Mulcsnak használhatjuk a fűnyesedéket, a lekaszált, vagy kigyomlált növényeket.

Kivételesen a többször keveset elv itt nem jól működik, inkább ritkábban de sokat, azaz alaposan öntözzünk az adott növényt.  Ha ritkábban öntözünk, a növények gyökere mélyebbre megy, nem szokja meg, hogy a talaj felső néhány centis rétegéből szerezze meg a vizet. Az alapos öntözés is azt szolgálja, hogy minél mélyebben legyen nedves a talaj, kifejlett, erős gyökérzettel rendelkezzen a növény. A fejlett gyökérzettel rendelkező növény kevesebb locsolást igényel, jobban fel tudja venni a vizet a talaj mélyebb rétegeiből is.

               Az sem mindegy, hogy a vízvételi hely milyen messze van a locsolni kívánt növénytől. A vízigényesebb növényeink, a veteményes mindenképp közel legyen a vízvételi helyhez, nem mindegy mennyit mászkálunk a nehéz locsolókannával, vagy hányszor kell az összegabalyodott slagot megigazítani.

Jelentős mennyiségű időt és vizet sporolhatunk ha csepegtető öntözőrendszert,  alakítunk ki (ez víztakarékosabb, mint a szórófejes öntözőrendszer). Ezt a rendszert a mezőgazdasági termeléshez találták ki  (és ott meg is van a létjogosultsága), de családi ház kertjét műanyag csövekkel telerakni szerintem, sem esztétikailag, sem a mikroműanyag szennyezés miatt nem olyan jó ötlet.  Viszont előfordulhat olyan szituáció, hogy ez a megoldás is szóbajöhet.

 

Ajánlott irodalom a szárazságtűrő kert kialakításához:

Anette Lepple: A szárazságtűrő kert

Elke Schwarzer: Szuper növények

Ritka kincs: csend a kertben

 

Ritka kincs: csend a kertben

„Mára a természetadta csönd a Földünk egyik leginkább veszélyeztetett energiaforrása.”  olvasható Sinrin-Joku: A fák gyógyító ereje című könyvében. Ezt mindannyian tapasztaljuk, bárhol is vagyunk ritka , hogy  valami ne zúgna:  fűkasza, autók, motorok, repülő. Az emberi tevékenység hangja nagyon messzire elhallatszik, nemcsak a városokban nagy a zaj, gyakran a természetes környezet is az emberi tevékenységektől hangos.  A bolygónkon az emberi zajoktól mentes területek egyre kisebbek.

 Annak ellenére, hogy tanulmányok bizonyítják, hogy a folyamatos zajterhelés károsan hat az idegrendszerre, mégse becsüljük kellőképen a csendet. Jó ha tudatosítjuk magunkban, hogy a természet hangjai (madárcsicsergés, szélzúgás, vízcsobogás), viszont pont ellenkezőleg: jóhatással vannak, megnyugtatják az idegrendszert.

Mit tehetünk hát, hogy kevesebb káros zajterheléssel, és több természetes hanggal találkozzunk. Őrizzük a csendet a kertünkben. Ez nem is olyan egyszerű, sőt gyakran lehetetlen. Sajnos a kerítés, sövény nem tartja távol a hangokat, és amikor fél falu motoros fűkaszál, a határban pedig a szőlő permetező traktor zúg, hát az minden, de nem csendes. Van Magyarországon olyan település, ahol önkormányzati rendeletben tiltják vasárnaponként a hangos gépek használatát (motoros fűnyíró, flex stb.), így biztosítják a lakosság és a turisták zavartalan pihenését. Ez is egy megoldás a zajterhelés csökkentésére.

Hogyan védjük akkor a kertünk csendjét? A környező hanghatások intenzitását nem tudjuk befolyásolni, de hogy mi mennyi zajt keltünk, azt igen. Sok kerti munka megoldható hangos gépek nélkül is, a hagyományos kaszálás, sarlózás nemcsak csendes, de testmozgásnak is remek. Részesítsük előnyben a csendes kerti tevékenységeket, ez nekünk is jó és a környezetünknek is (a szomszédoknak, és az élővilágnak egyaránt). Ha kénytelenek vagyunk hangos gépet használni, a lehető legrövidebb idő alatt végezzük el az ilyen munkát.

Figyeljük meg mikor csendesebb a kertünk. Általában kora reggel, késő délután, este, eső után kevesebb a zaj, ilyenkor érdemes több időt tölteni a kertben, és élvezni kertünk természetes hangjait.

Fények az otthoni terápiás kertben

 

Fények az otthoni terápiás kertben

A természetes fény nélkülözhetetlen az emberi szervezet egészséges működéséhez. Mivel a modern ember életmódja miatt kevés természetes fényhez jut, viszont sok mesterséges fény éri, ezért szükséges tisztában lenni a természetes fény szervezetünkre gyakorolt hatásával, és tudatosan növelni a természetes fénykörnyezetben töltött időt.

A természetes fény a napi cirkadián ritmusunkat irányítja. A cirkadián ritmus a belső biológiai óránk, ami segít meghatározni a szervezetünknek, hogy mikor kell enni, aludni, felébredni, aktív tevékenységet végezni. Ennek a belső órának a helyes működését borítja fel, ha a természetes fény helyett mesterséges fénykörnyezetben vagyunk (ha éjszakánként rosszul alszunk, érdemes megvizsgálni, hogy az elalvás előtti órákban milyen fények érnek minket).

Tehát a kertben, természetes fényviszonyok között töltött idő segíti a cirkadián ritmusunk helyes működését. Aki teljes összhangra törekszik a természettel, az rendszeresen megnézi a napfelkeltét, és a naplementét is. Ez sokak számára (nekem sem) kivitelezhető, de érdemes egy nap folyamán többször is kimenni a kertbe, hogy a napszakonként változó fényviszonyok érjék a testünket, és segítsék beállítani a biológiai óránkat.

Évszakonként is változik, hogy milyen szögben, milyen erősséggel éri a napsugárzás a kertet, javasolt napos (napozó) és árnyékos (hűsölő) pihenő helyek kialakítása a kertben. Ha sokszor vagyunk kint a kertben, meg tudjuk figyelni a fényviszonyokat, és könnyen eldönthetjük, hogy hol lesz a legjobb helye a napozó padnak, és nyáron melyik a fa alatt van a legmélyebb árnyék. A túl erős napsugárzás árthat a bőrünknek, védhetjük magunkat ruházattal, naptejjel, vagy azzal, hogy ilyenkor inkább az árnyékban tartózkodunk .

A természetes fényhez való kapcsolódáshoz szükséges, hogy mesterséges fények ne világítsanak folyamatosan a kertben. A ház közelében biztosítani kell az éjszakai biztonságos közlekedést, szükség van világításra, de úgy alakítsuk ki a világítást, hogy csak ott legyen, ahol valóban szükséges, és amikor nem kell, akkor le lehessen kapcsolni. Lehetőleg olyan fényforrást válasszunk, amely a természetes fényhez hasonlít (kerüljük a ledes égőket).

Ha  egy esti kerti parti, vagy bármilyen ünnep alkalmából fényeket helyezünk ki a kertbe (ilyenkor is a inkább a melegfényű világítást részesítsük előnyben a kék fénnyel szemben), ügyeljünk rá, hogy ha vége a partinak, nincs már rá szükség, ne hagyjuk díszfényben a kertünket. Ugyanis ez nem csak a mi biológiai óránkat zavarja össze, hanem a kertünk élővilágáét is (az állatokét és a növényekét egyaránt).

Gyógyító illatok a kertben

Gyógyító illatok a kertben

Egyik fontos érzékszervünk a szaglás, a levegőben lévő vegyi anyagokat érzékeljük az orrunkban lévő szaglóhám segítségével. Ha valami miatt nem működik a szaglásunk, az ízek érzékelésével is bajban leszünk, mivel szorosan összefügg a kettő. Amit nem használunk rendszeresen, az nem fog jól funkcionálni, igaz ez nem csak az izmainkra, hanem a szaglásunkra is. Irány tehát a kert, és használjuk tudatosan a szaglószervünket.

Milyen jó illat van a kertben eső után, vagy egy-egy növény virágzási idejében.  A mi kertünkben virágos kőris, fekete bodza, fehér akác, birsalma, közönséges orgona, japán lonc, írisz, gyöngyvirág ontja már messziről érezhetően az illatát. De közel hajolva a legtöbb virágzó növénynek kellemes illata van.

Vannak növények, amelyeknek a levele illatos, ezeket érdemes kicsit megdörzsölni, hogy jobban érezzük az illatukat. Nálunk ilyen a diófa, orvosi zsálya, rozmaring, oregánó, citromfű, francia tárkony, borsmenta, kakukkfű, macskamenta, muskotály zsálya. Ezeknek a gyógy-és fűszernövények nemcsak az illatuk kellemes, hanem az ízük is. A tűlevelű örökzöld fák (fenyők) is sok illóolajat tartalmaznak, erdőben, több egyednek intenzívebben érezhető az illata, de akinek van a kertjében, jól teszi, ha rendszeresen megszagolja. (pl.: A duglászfenyőnek kellemes narancs illata van)

Általánosságban elmondható, hogy az illatok (az észlelő számára kellemesek) pozitívan befolyásolják a közérzetünket, és az egész szervezetünkre általános működés szabályozó hatással vannak, azaz hatással vannak az idegrendszerre, a keringésre, és a hormonháztartásra is. A gyógy-és fűszernövények antiszeptikus (csíramentesítő, fertőtlenítő) és baktériumölő hatással is rendelkeznek. A levendulának nyugtató, a kakukkfűnek idegerősítő, a rozmaringnak agyműködést serkentő, a zsályának és a borsmentának frissítő hatása van, melyet akkor is érezhetünk, ha csak megszagoljuk őket.

Ültessünk tehát minél több illatos növényt a kertünkbe, biztos, hogy jó hatással lesz a közérzetünkre. Arra viszont jó, ha ügyelünk, hogy vannak kimondottan nehézszagú dísznövények is (pl.: közönséges borbolya), ezeket érdemes a háztól, közlekedési útaktól távolabb ültetni, de mellőzhetjük is őket. Illetve kerüljük minden olyan növény ültetését, amelynek illata rossz emlékeket idéz fel bennünk, vagy bármilyen rossz érzést keltenek.

Mi az az erdőfürdő és mi köze a kertedhez?

 

Mi az az erdőfürdő és mi köze a kertedhez?

 

Az erdőfürdő egy vezetett séta az erdőben, amelynek során a vezető segíti a résztvevőket, hogy érzékeikkel össze tudjanak kapcsolódni a természettel. Ez a módszer japánból indult világhódító útjára, és ma már Magyarországon is részt vehetünk vezetett erdőfürdőzésen. Japánban számos tudományos kisérlettel igazolták, hogy az erdőfürdőzés erősíti az immunrendszert, fokozza az energiaszintet, enyhíti az idegességet, depressziót, dühöt, csökkenti a stresszt.

Szerintem, aki sétált már erdőben, az tudja mennyire ki tudja simítani az idegrendszert egy erdei séta. A vezetett erdőfürdő egy lassú séta, megállókkal, ahol a hangsúly azon van, hogy minél több érzékszervünkkel rácsodálkozzunk az erdőre. Figyeljünk a hangokra, illatokra, fényekre, színekre, formákra, érzékeljük a hideget, meleget, szelet, érintsük meg a vizet, a köveket, a talajt, a növényeket, csodálkozzunk rá a minket magukhoz közel engedő állatokra.

Nagyon jó, ha valaki rendszeresen tud időt tölteni az erdőben, akár vezetéssel, akár anélkül. Krónikus betegként ennek a kivitelezése nem egyszerű, és van, hogy nem lehetséges.  De akinek van kertje, az meg tudja oldani az erdőfürdőzést is.

Ahogy azt M.Amos Clifford: Az erdőfürdőzés kézikőnnyve című könyvében írja: „Világos, hogy az ideális helyszín az erdő, de dolgozhatunk azzal, amit a környékünkön találunk. Nem kell erdőben lennünk az erdőfürdőzéshez. Lehet akár kis kertünk is otthon, ahol az általunk szeretett növények, a kutyánk, vagy a macskánk és az odalátogató madarak társáságában fürdőzhetünk. A fő szabály az, hogy keressünk olyan helyet, ahol megbízhatóan, és erősen érezzük a természet gyógyító jelenlétét.”

Tehát menjünk rendszeresen erdőbe, amikor csak tehetjük. De, ha ez nem lehetséges, (mert pont a hozzánk legközelebb lévő erdőt sikerült tarra vágni, vagy nem olyan az egészégi állapotunk), ne csüggedjünk, hanem menjünk ki a kertbe és kapcsolódjunk a természethez az érzékszerveink segítségével.

A témához ajánlott irodalom:

Dr. Csing Li: Sinrin-joku, a fák gyógyító ereje, az erdőfürdőzés tudománya és művészete

M. Amos Clifford: Az erdőfürdőzés kézikönyve

Györffy Éva: Az erdőfürdő eszköztára

 

A föld és a talajlakók gyógyító ereje

 

A föld és a talajlakók gyógyító ereje

Közeledik a nyár, ideje lecserélni a kerti gumicsizmát, valami szellősebb lábbelire, de még jobb, ha kipróbáljuk milyen érzés a kertünkben mezítláb lenni. Ha rendelkezünk némi spirituális beállítottsággal, érezhetjük ahogy Földanya feltölt minket energiával (el is képzelhetjük). Akitől a spiritualitás messze áll, az is beláthatja, hogy egy kis talpmasszázs, amit a mezítlábas séta által kapunk, serkenti a vérkeringést, ingerli a talpon található idegvégződéseket, biztosan jót tesz.

Próbáljuk ki milyen érzés, füvön, földön, kavicson, különböző textúrákon járni. nyári reggeleken a harmatban járás üdítő hatását is megtapasztalhatjuk. Ha nagyon tetszik készíthetünk mezítlábas tanösvényt is a kertünkben, különböző méretű, és textúrájú természetes anyagokat váltogatva benne. Ha nincs erre a céllal külön kijelölt helyünk, figyeljünk nagyon, hogy hová lépünk, nehogy méhecskére, darázsara, vagy egyéb kellemetlen dologra tapossunk. Ha úgy biztonságosabbnak érezzük egyhelyben is taposhatjuk a talajt, nyugodtan le is ülhetünk. Arra is ügyeljünk, hogy már valóban elég meleg legyen a talaj, különösen aki felfázásra hajlamos. (Bár van, aki képes a hóban is mezítláb járni, elvileg ez csak edzés kérdése)

A talajjal nemcsak a lábunkkal, hanem a kezünkkel is kapcsolódhatunk. Kertészkedés közben ez óhatatlan, gyakran előfordul, hogy saras, földes lesz a kezünk. Van aki, ezt nem szereti, és kertészkesztyűben dolgozik, de ő is érezheti a kertészkedés stresszoldó, boldogságnövelő hatását, mivel a talaj illatával ő is kapcsolatba kerül.  A talajban rengeteg olyan mikroorganizmus lakik, amelyek jó hatással vannak az emberi szervezetre. Ezért olyan gyógyító egy erdei séta, és ezért (is) olyan jó kertészkedni.

Nagyon fontos, hogy vigyázzunk a talajban élő mikroorganizmusokra, hogy minél többféle, számunkra hasznos talajlakó éljen a kertünkben. Ezért is ne használjunk vegyszereket (gyomírtó, rovarölő, műtrágya, növényvédőszerek), mivel ezekkel egészségügyi szempontból gyakorlatilag öngólt lövünk, azokat az élőlényeket is kiírtjuk a kertünkből, amelyek nélkülözhetetlenek számunkra. Különösebb dolgunk nincs, ha szeretnénk, hogy gazdag legyen kertünkben a talaj élővilága, elég, ha békén hagyjuk, a csupasz talajfelületeket, pedig takarással védjük.

Milyen növények alkalmazását kerüljük az otthoni terápiás kertben?

 

Milyen növények alkalmazását kerüljük az otthoni terápiás kertben?

Arról, hogy hogyan válasszunk növényt már írtam. Elvileg minden kertünk adottságait jól viselő, a mi igényeinknek megfelelő növényt ültethetünk, de mégis vannak kivételek amelyek alkalmazása átgondolandó. Ezek a következők: inváziós fajok, erősen mérgező növények, nagyon szúrós növények.

Inváziós fajnak, vagy másnéven özönfajnak olyan idegenhonos fajokat nevezünk, amelyek képesek tömeges elszaporodásra, kiszorítva ezzel az őshonos fajokat. Ezeket a fajokat nem azért nem javaslom mert idegenhonosak (egy családi ház kertjében általában nem cél, hogy csak és kizárólag őshonos fajok legyenek), hanem a tömeges elszaporodásuk miatt, aminek megakadályozása rengeteg plusz munkát jelent. Terápiás kertben nem az a cél, hogy megszakadjunk a munkában. Még ha úgyis gondoljuk, hogy minket nem zavar, ha a kertünkből egy idő után bambusz erdő lesz (a bambusz inváziós faj), a szomszédunk már nem biztos, hogy kellőképpen értékeli, ha a babágyásából bambuszrügyeket kell kikapáljon. Ráadásul ezek az inváziós fajok könnyen kiszöknek a kertből a természetbe, felborítva ezzel a helyi ökoszisztéma egyensúlyát.

Mielőtt inváziós fajt fogadnánk a kertünkbe, legyünk tisztában vele, hogy hogyan tudjuk kordában tartani. Legjobb, ha az ilyen fajokat csak cserépben neveljük, esetleg gyökércsapdával vesszük körbe. Az utóbbi esetben a telepítése lesz nagy munka- és költség igényű. Növény vásárlásakor vagy befogadásakor érdeklődjük meg, hogy az adott növény mennyire terjed agresszíven, különösen a fásszárú nagyra nővő növényeknél.  A kertünkben maguktól is megjelenhetnek özönnövények. Döntsük el, hogy képesek vagyunk-e  őket kordában tartani? Ha nincs rá energiánk, akkor inkább irtsuk ki őket.

A mérgező és a szúrós növényeket balesetveszélyességük miatt nem javaslom.  Ha a családban kicsi gyerek, vagy szellemileg nem teljesen épp felnőtt van, akiknek még, vagy  már nem lehet megtanítani, hogy mit ne egyenek meg, egyszerűbb teljesen elkerülni a mérgező növények alkalmazását. Különösen a bogyós termésű mérgező növények alkalmazását kerüljük (pl.: gyöngyvirág, tiszafa, loncok, borostyán, fagyal, kecskerágó, veresgyűrűs som). Növényvásárláskor érdeklődjük meg, hogy a kiválasztott növény nem mérgező-e.

A szúrós növényeket nem feltétlenül kell teljesen kihagyni a kertünkből. De, ha család valamelyik tagjának gondjai vannak a koordinációval, könnyen elesik, bizonytalan a járása, inkább kerüljük ezeket a növényeket, vagy a közlekedési területektől távolabbra ültessük, hogy ne okozhassanak problémát.

De úgy is dönthetünk, hogy ültetünk mérgező, vagy szúrós növényeket, hiszen csak csodálni szeretnénk őket; az olyan személyeket akik félő, hogy bármit a elfogyasztanak, vagy beleesnek egy szúrós cserjébe, pedig nem engedjük felügyelet nélkül a kertbe.

Milyen szempontok alapján válasszunk új növényt az otthoni terápiás kertbe?

 

Milyen szempontok alapján válasszunk új növényt az otthoni terápiás kertünkbe?

Ahhoz, hogy a megfelelő növény a megfelelő helyre kerüljön, tudatában kell lennünk annak, hogy nekünk milyen igényeink vannak, és a lehetséges új növénynek milyen igényei vannak. Ha ezt a kettőt sikerül összeegyeztetni, akkor az új növény is, és mi is jól járunk.

Kezdjük a növény igényeivel. Mennyi vizet, napfényt igényel, milyen talajttípuson érzi jól magát, hogy bírja a szelet, a fagyot? Mekkora a térigénye? Tudunk-e az igényeinek megfelelő helyet biztosítani a kertünkben? Érdemes azok közül a növények közül válogatni, amelyeknek megfelelnek a kertünk adottságai.

A klímaváltozás miatt nem lehetünk tökéletesen biztosak a kertünk adottságaiban. Változhat, hogy mennyi és milyen eloszlású csapadék, milyen mértékű, mikori fagy várható, módosulhatnak a maximum és a minimum hőmérsékletek. Ezáltal változhat a kertünk adottságainak megfelelő növények listája. A klímaváltozás miatt (is) érdemes minél nagyobb biodiverzitásra törekedni, illetve a szélsőségeket jól viselő növények közül választani.

Nézzünk utána annak is, hogy milyen kártevői, betegségei lehetnek az adott növénynek, olyat válasszunk, aminek nincs szüksége vegyszeres védekezésre, ahhoz, hogy egészséges maradjon. Mivel napjainkban újabb és újabb kórokozók jelennek meg és támadnak meg olyan növényeket, amelyeknek eddig hazánkban nem volt kártevője, nem tudhatjuk melyik növény lesz a következő áldozat, ezért is érdemes sokféle növényt ültetni (és nem egy fajtából sokat).

Gondolkodjunk el azon is, hogy mi mit várunk a növénytől? Árnyékoljon, takarjon, gyorsan nőjön, látványos, illatos virága, ehető termése, színes levele legyen? Milyen magasra, szélesre nőjön?

Ha ezeket mind átgondoltuk, hangoljuk össze a mi igényeinket, a növény igényeivel. Aztán tegyük fel a legfontosabb kérdést, tudunk-e kötődni az új növényhez, szimpatikus-e, jó érzéseket kelt-e bennünk? Ez nagyon szubjektív dolog, amiben a kertet használóknak kell egyetértésre jutnia. Az otthoni terápiás kertben ez az egyik legfontosabb szempont, hogy örömmel töltsön el bennünket már a növény látványa is.

Szerintem a kertbe új növényeket választani jó szórakozás, de aki nem így gondolja, az kérheti nyugodtan szakember segítségét, vagy meríthet ötleteket az ismerősei kertjéből is. Arról, hogy milyen növényt ne ültessünk az otthoni terápiás kertbe, egy következő bejegyzésben fogok írni.

Hogyan spóroljunk pénzt a kertben?

 

Hogyan spóroljunk pénzt a kertben?

A pénz is egyfajta energia, ha beteg van a családban nem szórjuk (ha nincs, akkor se). Ebben a bejegyzésben leírom, hogy mik azok a dolgok, amikkel ingyen is szépíthetjük a kertünket, és hogyan döntsük el mi az, amire tényleg megéri pénzt áldozni.

Én a legkedvesebb növényeimet nem faiskolában vettem, hanem kaptam, barátoktól, rokonoktól, szomszédoktól. Így lett fügefánk, homoktövisünk, bazsarózsánk, csomós harangvirágunk, gyöngyvirágunk, piros ribizlink, bőrlevelünk, mogyoró bokrunk, méhbalzsamunk, délvirágunk.  Mindenki azt adta, ami nála túlszaporodott. A legjobbak a szomszédoktól kapott növények. Hisz, ha a szomszédban olyan jól érzi magát, hogy felesleg keletkezik, valószínűleg pár házzal arrébb is vígan fog éldegélni.

Ha hagyjuk, hogy a természet tegye a dolgát, biztos, hogy jelennek meg új növények a kertünkben. Ismerkedjünk meg velük, és döntsük el kell-e, vagy nem. nekünk így jelent meg a kertünkben a kökény, a vadrózsa, a bodza, az akác és még számtalan évelő és egynyári a kaszáló részen. Ezek is mind teljesen ingyen vannak.

Aki foglalkozik zöldségtermesztéssel, annak kihagyhatatlan lehetőség egy tavaszi magbörze, palánta csere (nagyon sok településen szerveznek már ilyet). A magfogás nem bonyolult dolog, ha kicsit többet gyűjtünk, mint amennyire szükségünk van, magbörzén különleges fajtákra cserélhetjük, így ingyen jutunk maghoz. (Ha nincs mit cseréjünk, akkor pedig jelképes összegért.)

Nemcsak növényekre van szükség a kertben, kellenek utak, pihenőhelyek, esetleg kerti dekorációk. Mielőtt elrohannánk egy barkácsboltba beszerezni, ami szükséges, nézzünk szét, mi van otthon.

Használt raklap? Bármilyen kerti bútort készíthetünk belőle. Tégla, cserép, kő? Felhasználhatjuk ágyás szegélynek, kerti útnak, sziklakertnek. Lyukas lábos? remekül mutatnak benne a kaktuszok, pozsgások. Nem csak az a jó ezekben, hogy ingyen van, hanem, hogy újrahasznosítunk, és nem kidobálunk dolgokat.

És mi van akkor, ha valamire szükségünk van. de nem tudjuk ingyen beszerezni? Elsőkörben nézünk szét nem tudjuk-e használtan, jutányos áron hozzájutni? Ha ez nem megoldható, vegyük meg. Az a lényeg, hogy ne hirtelen felindulásból vásároljunk, hanem tényleg olyat vegyünk, amire valóbal szükségünk van, és sokáig hasznát vesszük. Figyeljünk rá, hogy kültérre csak olyan dolgot vegyünk, ami bírja az időjárás viszontagságait (vagy használat után tegyük el). Ami egy éven belül tönkremegy, az gyakorlatilag szemét, felesleges pénzt áldozni rá.

Hogyan spóroljunk energiát a kertben?

 

Hogyan spóroljunk energiát a kertben?

Ugyanúgy, mint az életünk bármely területén: szemléletváltással. Minthogy a kisgyerekes anyukák többsége is képes elengedni, hogy a lakásban minden pillanatban rend és tisztaság kell, hogy legyen. Ugyanígy a kertben is rengeteg energiát tudunk spórolni, ha elengedjük azt a téves elképzelést, hogy a kertnek folyamatosan úgy kell kinézni, mintha bármelyik pillanatban lefotózhatnák egy kertészeti magazin címlapjára. Ha krónikus beteg van a családban nem jó, ha a kert egy plussz teher, amivel meg kell küzdeni, lehetőleg ne így álljunk hozzá. Különben is a kert maga a változás, nem lehet minden pillanatban tökéletes.

A kert egy élettér, amivel, ha mi nem foglalkozunk a természet fog benne rendezkedni, és ezzel még jól is járhatunk. Egy kis időre nyugodtan magára hagyhatjuk a kertünket, és csak figyelhetjük a folyamatokat. Aztán tűnődjünk el a látottak alapján, hogyan spórolhatnánk energiát? Mi az amit nyugodtan rábízhatunk a természetre, mi az ami beavatkozást igényel?

Minden növényünk jól bírja locsolás nélkül? Biztos meg akarjuk tartani a vízigényeseket is? Ha igen, elég közel vannak a vízvételi helyhez? Nagyon zavar minket, ha fűben vörös here, pitypang, cickafark nő? Mi lenne, ha nem mindenhol nyírnánk le a füvet? Lehetnének a kertünkben vadvirágos foltok? A veteményben folyamatosan kapálni akarunk? Nem lenne jobb a kihúzott gyomnövényekkel takarni a talajt? A gyomnövény tényleg csak gyom? Kostoltál már porcsint, tyúkhurt?  Tudtad, hogy ha ősszel a fák alatt hagyod a lehullott falevelet, tavaszra lebomlik?

További energia spórolási ötletekhez javaslom a permakultúrás szakirodalmak olvasását és alkalmazását. Valamint engedjük el a mások vélt, vagy valós elvárásainak való megfelelési kényszerünket, előfordulhat, hogy a saját elvárásainkon is változtatnunk kell.

Faölelés a kertben

 

Faölelés a kertben

A faölelés ősi gyógymód, a fák gyógyító erejében már a kelták és az ógörögök is hittek. Viszonylag kevés ember kertjében van többszáz éves tölgy vagy bükkfa (állítólag ezeknek a fáknak a legnagyobb a gyógyító erejük). Ahhoz, hogy idős tölgyet vagy bükkfát ölelhessünk, erdőbe kell menni, de mit csináljunk, ha erre nincs, vagy csak nagyon ritkán van lehetőségünk? Válasszunk a kertünk fái közül!

Én egy vadcseresznyefát választottam. A választáshoz a következő szempontokat vettem figyelembe: számomra is könnyen megközelíthető legyen (közel a házhoz, közel az úthoz), stabilan tartson (elég vastag és erős a törzse), kényelmesen hozzá lehessen bújni (egyenes törzsű, a legalsó ágába sem ütközik bele a fejem).

Ha nincs ölelni való fa a kertben, mert pl. túl alacsony a törzsmagasságuk, akkor az is megteszi, ha csak megérintjük a fát. Olyan fa biztos van, amelyiknek az egyik ágára rá tudjuk tenni a kezünket, így alakítva kapcsolatot vele.

Ha egyáltalán nincs fa a kertünkben (mert pl. kicsi a kert, sok a közmű), akkor lehet más kedvenc növényünk is, aminek kitüntetett figyelmet szentelünk (pl. egy rózsabokor, mint a Kishercegnek).

A faölelés nem arról szól, hogy átölelve a fát elszívjuk annak energiáját. A szeretteinket is úgy öleljük, hogy az kölcsönös, ha nem az, azt erőszaknak hívják. Tehát figyeljünk rá, hogy szertettel öleljünk, simogassunk fát, állatot, embert egyaránt. Áradjon a szeretet energiája oda-vissza.

Gyógyító tevékenységek a kertben

 

Gyógyító tevékenységek a kertben

Egy kertben rengeteg mindent lehet csinálni. Minden tevékenység gyógyít, ami örömet okoz, és más élőlénynek nem okoz kárt. Bármilyen tevékenység jó, ami által kapcsolódni tudunk a nagy egészhez, a természethez.

Lehet ez csak annyi, hogy ülünk és szemlélődünk (nézzük a fűszálon mászó katicát, az esőcseppeket a rózsa szirmán, a felhőket az égen, hallgatjuk a szél zúgását). Elfogadjuk és észrevesszük a kertünk éppen aktuális ajándékait. Figyelmünket befelé is irányíthatjuk: meditálunk, tűnődünk, figyeljük a légzésünket vagy légzőgyakorlatokat végzünk. Sétálhatunk is, szintén kifelé vagy befelé figyelve (nyáron akár mezítláb is!).

Ha mindezen felül képesek vagyunk kertészkedni is, hurrá! Ültethetünk, vethetünk, gyomlálhatunk, áshatunk, gereblyézhetünk, kapálhatunk, metszhetünk, locsolhatunk, kaszálhatunk, füvet nyírhatunk, mulcsozhatunk, terményt szedhetünk, magot foghatunk.

A kertben nemcsak kertészkedni tudunk. Lehet jógázni, tornázni, napozni, madarat etetni, macskát simogatni, pancsolni, énekelni, zenélni, olvasni, írni, sütögetni, enni, inni, beszélgetni, nevetni, sírni, táncolni, kézműveskedni (pl. festeni, rajzolni, agyagozni, kosarat fonni, barkácsolni). Válasszuk azt amire képesek vagyunk és végezzük örömmel.

Tudatosan minél több érzékszervünkkel legyünk benne a tevékenységben. Akinek valamelyik érzékszerve nem működik, az használja minél többet a jól működőket, ehhez biztonságos környezetet nyújt a kert. Talán ebben rejlik a kert legnagyobb gyógyító ereje, hogy biztonságosan lehet kapcsolódni a külvilághoz betegen, fogyatékosan is. A kert elfogad úgy, ahogy vagy, nem kritizál, nem ítélkezik.

A gyógyító kert méregmentes

 

A gyógyító kert méregmentes

 

            Méregnek számít minden olyan anyag, ami szennyezi a levegőt, a talajt, a talajvizet, ezáltal káros hatással van az emberi egészségre (és más élőlényekére). Senkinek sem jó, ha a szervezete különféle méreganyagok hatástalanításával van elfoglalva, krónikus betegeknek különösen nem.     Ezért szokták javasolni, hogy csak natúr kozmetikumokat használjunk, jó minőségű vizet igyunk, bio zöldséget, gyümölcsöt, húst fogyasszunk. Ezeknek a beszerzése nem is olyan egyszerű, és elég nagy anyagi megterhelést jelent.

            Sokat tehetünk magunkért, ha a saját kertünkben a méreganyagokkal szemben zéro toleranciát alkalmazunk, és ez ráadásul teljesen ingyen is van, tehát semmilyen formában és semennyi méreganyagot nem juttatunk a kertbe. Nem gyilkoljuk a kártevőket kemikáliákkal, nem használunk műtrágyát, gyomirtót, permetszert, benzinnel működő kerti gépeket, nem égetünk a kertben, és különösen nem locsoljuk le fáradt olajjal az elégetendőket. Égetés helyett egyszerűen komposztáljunk. A damilos motoros fűkasza használatát nem csak azért kerüljük, mert benzinnel működik, hanem mert még mikroműanyaggal is teleszórja a kertünket, és borzasztó hangos.

            A méregmentes kert biztos nem kártevőmentes, de az a tapasztalat, hogy egy idő után megjelennek a kártevőket fogyasztó élőlények, illetve sok kártevőt egyszerűen kézzel le lehet szedni. Lehet választani, hogy kukac legyen az almában, vagy vegyszer (tudjuk, hogy járt Hófehérke...). Mi nem használunk semmilyen vegyszert a kertben, mégis mindig tele a kamra a kerti terményekkel. Amit meg nem mi ettünk meg, hanem más élőlény (földibolha, meztelen csiga, poloska), hát egészségükre váljék.

Milyen funkciók legyenek az otthoni terápiás kertben?

 

Milyen funkciók legyenek az otthoni terápiás kertben?

Terápiás kertet bemutató fotókon általában kerekesszékes embereket láthatunk, zöldellő magaságyások mellett vidáman kertészkedve. Az otthoni terápiás kerthez nem feltétlen szükséges magaságyás és élvezhetjük kertünk gyógyító erejét akkor is, ha nem kényszerültünk kerekesszékbe (persze akkor is, ha sajnos igen).

Az otthoni terápiás kert funkcióit befolyásolja a beteg állapota és az is, hogy a család többi tagja mennyire tud részt vállalni a kert gondozásában. Ne keseredjünk el, ha a jelenlegi állapotunkban nem engedhetjük meg magunknak, hogy az összes alább felsorolásra kerülő funkció része legyen a kertünknek. A kert soha nincs kész, soha nincs végső állapotában, mindig változik, az aktuális igényeinkhez tudjuk igazítani. Bármikor bővíthetjük a kertünk funkcióit, illetve bármikor megszüntethetünk olyan funkciót, amire már nincs szükségünk. Nincs olyan funkció, ami kihagyhatatlan, ami nélkül elfogadhatatlan lenne a kertünk.

Amennyiben a családból senki nem tud a növények napi gondozására időt fordítani, akkor nem érdemes zöldségeket és egynyári virágokat nevelni. Ha mégis ragaszkodunk ahhoz, hogy legyenek zöldségek, egynyáriak a kertünkben, akkor érdemes kisebb területet kijelölni számukra. Erre a célra valóban kitűnően megfelel a magaságyás. Kicsi, könnyen gondozható, akár a beteg is képes lehet rá. Egyetlen hátránya, hogy ha kész magaságyást veszünk, az nagyon drága, ha pedig magunk készítjük, az sok energiabefektetéssel jár. Jól gondoljuk át tehát, hogy belefér-e a család idejébe, energiájába, hogy veteményes és/vagy magaságyás legyen a kertben.

A fontosabb funkciók közé tartozik a sétaút, hogy tudjon egy kört sétálni a beteg a kertben (segítséggel vagy önállóan). A sétaút szélessége, hossza függ a beteg állapotától (pl. kerekesszékes közlekedéshez megfelelő szélességű, szilárd burkolatú, nem meredek útra van szükség). A mi kertünkben ösvények vannak, itt sűrűbben kell kaszálni / nyírni a füvet, mint a kert többi részén.

Kialakíthatunk mozgásra alkalmas külön tereket is pl. mezítlábas ösvényt vagy csak egy füves területet, ahol tornázhatunk.

Krónikus betegség esetén a pihenésre is nagy hangsúlyt kell helyezni. Legyen annyi pihenőhely a kertben amennyit a beteg igényel. Ezek lehetnek fixek (pl.: pad, asztal) vagy mobilak is (pl.: nyugágy, kempingszék), amit oda helyezünk ahova gondoljuk, de lehet egy vízszintes terület is, ahol kerekesszékkel biztonságosan meg lehet állni.

Terápiás kertből én a gyógynövényes kertrészt nem hagynám ki, de ezt is ítélje meg mindenki saját maga. A gyógynövények nagyon hálás növények, kevés gondozással beérik (általában szárazságtűrőek, nem vagy alig kell őket locsolni) és nemcsak szépek, illatosak, hanem még finomak is, sőt bizonyítottan gyógyhatásuk van.

Megjeleníthetjük a víz elemet a kertünkben kerti tó, medence, méh-
és madáritató, vagy akár vízgyűjtő hordó formájában is. Ha örömmel tölt el bennünket a madarak látványa, tehetünk madárodút, madáretetőt is a kertbe. Akár sünlakot, gyíklakot, vagy rovarhotelt is készíthetünk. Talajjavítás céljából nagyon jó, ha van komposztáló a kertünkben, ezáltal a számunkra nem látható talajlakó, lebontó élőlényeknek is kedveskedünk. A kerti sütögetőhely kialakításával pedig az étkezéseinket tehetjük változatosabbá, örömtelibbé.

Kertterápia télen

 

Kertterápia télen

A téli kert csupa örömforrás. Nem bántanak a „mennyi mindent kellene csinálni sürgősen, de nem vagyok rá képes” gondolatok. Nem kell csinálni semmit, nem nő a fű sem. Elég csak lenni a kertben és észrevenni, hogy mi van körülöttünk: zúzmarás pókháló, vízcseppek a mohán, verebek a bokorban, lábnyomok a hóban, árnyékok, fények, színek. Ha nagy ritkán kisüt a nap, érdemes kihasználni, és a napsütéses időt a kertben tölteni, napozással, sétálással. Garantáltan felvidít.

Ha már elepedünk valami zöldért, és a nagy hidegben a fólia alatt sem nő a rukkola, lehet bent csíráztatni különböző magokat (kezdőknek a retek magot javaslom). Illetve tél közepe felé el lehet kezdeni a palánták nevelését. Ez is nagyon jó szórakozás, főleg ha előtte sikerült a helyi magbörzén néhány különleges magot beszerezni (pl.: valami tájfajta paradicsomot).

A tél ugyanakkor a tervezés időszaka is, most kell kitalálni mit hova ültetünk tavasszal, növeljük, vagy csökkentjük az intenzív gondozást igénylő növények számát, kell-e új funkció a kertbe. Jó-e úgy a kertünk, ahogy most van, vagy szükséges változtatni valamit? A tél folyamán ezeket nyugodtan végig lehet gondolni.