Hogyan takarékoskodj a vízzel és a locsolásra szánt energiáddal?

 

Hogyan takarékoskodj a vízzel és a locsolásra szánt energiáddal?

 

A klímaváltozás hatásait már érzékelhetjük a saját kertünkben is, kevés a természetes csapadék, egyre alacsonyabban van a talajvízszint, van, hogy még a fáink is szomjaznak. Ebben a cikkben adok néhány praktikus tanácsot, hogy ne száradjon ki a kertünk, de nekünk is maradjon energiánk a locsoláson kívül másra is.

A lehető legjobb, ha esik az eső, ilyenkor semmi más dolgunk minthogy gyűjtsük az esővizet, hogy amikor nincs csapadék, akkor is a növények számára legkedvezőbb minőségű vízzel tudjunk locsolni. Különböző méretű, alakú, színű és árú esővízgyűjtők közül válogathatunk, akár használtat is vehetünk. Egyszerűen beállítjuk az ereszcsatorna alá, és ha megtelt, rátesszük a tetejét, hogy egy értékes cseppje, se párologjon el. Hogy tudunk-e annyi vizet gyűjteni, ami kitart két esőzés között, az függ a kertünk vízigényétől, és a vízgyűjtő tartályaink méretétől is. Jó, ha van a kertünkben ásott, vagy fúrt kút, mert aszályos időszakban könnyen előfordulhat, hogy kifogyunk az esővíz tartalékból.

Tisztázzuk a következő kérdéseket: mit, mikor és hogyan kell locsolni? Csak azokat a növényeket locsoljuk, amelyeknek valóban szüksége van vízre. Ehhez jó, ha ismerjük kertünk növényeit, melyik szárazságtűrő, melyik vízigényes? Ha a legtöbb növényünk szárazságtűrő, azzal rengeteg vizet, locsolási időt megspórolhatunk. Érdemes hát szárazságtűrő növényeket ültetni, de lehet olyan aszály, hogy még ezek a növények is igényelnek némi locsolást. Figyeljünk a növények jelzéseire, ha kókadoznak, leveleiket hullatják, biztos hogy szomjasak, locsoljuk meg őket. Jó, ha tudjuk, ha a gyep kiszáradt, az nem jelenti azt, hogy el is pusztult, a következő csapadékos időszakban újra ki fog zöldülni. Mi nem locsoljuk a gyepet, nem baj, ha nem mindig zöld, ezzel is sok vizet spórolunk.

Legmegfelelőbb idő a locsolásra a kora este, ilyenkor fog a kilocsolt víz a legkevésbé elpárologni, így marad legtovább nedves a talaj. A gombásodásra hajlamos növényeket viszont jobb kora reggel locsolni, hogy a levélzetre került víz elpárologjon és ne segítse a gombák terjedését.  Illetve igyekezzünk, hogy a növény levélzetére ne kerüljön víz. A talaj nedvességétartalmát a mulcsozás (talajtakarás) is segít megőrizni, ezzel a módszerrel is sok vizet megspórolhatunk. Mulcsnak használhatjuk a fűnyesedéket, a lekaszált, vagy kigyomlált növényeket.

Kivételesen a többször keveset elv itt nem jól működik, inkább ritkábban de sokat, azaz alaposan öntözzünk az adott növényt.  Ha ritkábban öntözünk, a növények gyökere mélyebbre megy, nem szokja meg, hogy a talaj felső néhány centis rétegéből szerezze meg a vizet. Az alapos öntözés is azt szolgálja, hogy minél mélyebben legyen nedves a talaj, kifejlett, erős gyökérzettel rendelkezzen a növény. A fejlett gyökérzettel rendelkező növény kevesebb locsolást igényel, jobban fel tudja venni a vizet a talaj mélyebb rétegeiből is.

               Az sem mindegy, hogy a vízvételi hely milyen messze van a locsolni kívánt növénytől. A vízigényesebb növényeink, a veteményes mindenképp közel legyen a vízvételi helyhez, nem mindegy mennyit mászkálunk a nehéz locsolókannával, vagy hányszor kell az összegabalyodott slagot megigazítani.

Jelentős mennyiségű időt és vizet sporolhatunk ha csepegtető öntözőrendszert,  alakítunk ki (ez víztakarékosabb, mint a szórófejes öntözőrendszer). Ezt a rendszert a mezőgazdasági termeléshez találták ki  (és ott meg is van a létjogosultsága), de családi ház kertjét műanyag csövekkel telerakni szerintem, sem esztétikailag, sem a mikroműanyag szennyezés miatt nem olyan jó ötlet.  Viszont előfordulhat olyan szituáció, hogy ez a megoldás is szóbajöhet.

 

Ajánlott irodalom a szárazságtűrő kert kialakításához:

Anette Lepple: A szárazságtűrő kert

Elke Schwarzer: Szuper növények