Ritka kincs: csend a kertben

 

Ritka kincs: csend a kertben

„Mára a természetadta csönd a Földünk egyik leginkább veszélyeztetett energiaforrása.”  olvasható Sinrin-Joku: A fák gyógyító ereje című könyvében. Ezt mindannyian tapasztaljuk, bárhol is vagyunk ritka , hogy  valami ne zúgna:  fűkasza, autók, motorok, repülő. Az emberi tevékenység hangja nagyon messzire elhallatszik, nemcsak a városokban nagy a zaj, gyakran a természetes környezet is az emberi tevékenységektől hangos.  A bolygónkon az emberi zajoktól mentes területek egyre kisebbek.

 Annak ellenére, hogy tanulmányok bizonyítják, hogy a folyamatos zajterhelés károsan hat az idegrendszerre, mégse becsüljük kellőképen a csendet. Jó ha tudatosítjuk magunkban, hogy a természet hangjai (madárcsicsergés, szélzúgás, vízcsobogás), viszont pont ellenkezőleg: jóhatással vannak, megnyugtatják az idegrendszert.

Mit tehetünk hát, hogy kevesebb káros zajterheléssel, és több természetes hanggal találkozzunk. Őrizzük a csendet a kertünkben. Ez nem is olyan egyszerű, sőt gyakran lehetetlen. Sajnos a kerítés, sövény nem tartja távol a hangokat, és amikor fél falu motoros fűkaszál, a határban pedig a szőlő permetező traktor zúg, hát az minden, de nem csendes. Van Magyarországon olyan település, ahol önkormányzati rendeletben tiltják vasárnaponként a hangos gépek használatát (motoros fűnyíró, flex stb.), így biztosítják a lakosság és a turisták zavartalan pihenését. Ez is egy megoldás a zajterhelés csökkentésére.

Hogyan védjük akkor a kertünk csendjét? A környező hanghatások intenzitását nem tudjuk befolyásolni, de hogy mi mennyi zajt keltünk, azt igen. Sok kerti munka megoldható hangos gépek nélkül is, a hagyományos kaszálás, sarlózás nemcsak csendes, de testmozgásnak is remek. Részesítsük előnyben a csendes kerti tevékenységeket, ez nekünk is jó és a környezetünknek is (a szomszédoknak, és az élővilágnak egyaránt). Ha kénytelenek vagyunk hangos gépet használni, a lehető legrövidebb idő alatt végezzük el az ilyen munkát.

Figyeljük meg mikor csendesebb a kertünk. Általában kora reggel, késő délután, este, eső után kevesebb a zaj, ilyenkor érdemes több időt tölteni a kertben, és élvezni kertünk természetes hangjait.

Fények az otthoni terápiás kertben

 

Fények az otthoni terápiás kertben

A természetes fény nélkülözhetetlen az emberi szervezet egészséges működéséhez. Mivel a modern ember életmódja miatt kevés természetes fényhez jut, viszont sok mesterséges fény éri, ezért szükséges tisztában lenni a természetes fény szervezetünkre gyakorolt hatásával, és tudatosan növelni a természetes fénykörnyezetben töltött időt.

A természetes fény a napi cirkadián ritmusunkat irányítja. A cirkadián ritmus a belső biológiai óránk, ami segít meghatározni a szervezetünknek, hogy mikor kell enni, aludni, felébredni, aktív tevékenységet végezni. Ennek a belső órának a helyes működését borítja fel, ha a természetes fény helyett mesterséges fénykörnyezetben vagyunk (ha éjszakánként rosszul alszunk, érdemes megvizsgálni, hogy az elalvás előtti órákban milyen fények érnek minket).

Tehát a kertben, természetes fényviszonyok között töltött idő segíti a cirkadián ritmusunk helyes működését. Aki teljes összhangra törekszik a természettel, az rendszeresen megnézi a napfelkeltét, és a naplementét is. Ez sokak számára (nekem sem) kivitelezhető, de érdemes egy nap folyamán többször is kimenni a kertbe, hogy a napszakonként változó fényviszonyok érjék a testünket, és segítsék beállítani a biológiai óránkat.

Évszakonként is változik, hogy milyen szögben, milyen erősséggel éri a napsugárzás a kertet, javasolt napos (napozó) és árnyékos (hűsölő) pihenő helyek kialakítása a kertben. Ha sokszor vagyunk kint a kertben, meg tudjuk figyelni a fényviszonyokat, és könnyen eldönthetjük, hogy hol lesz a legjobb helye a napozó padnak, és nyáron melyik a fa alatt van a legmélyebb árnyék. A túl erős napsugárzás árthat a bőrünknek, védhetjük magunkat ruházattal, naptejjel, vagy azzal, hogy ilyenkor inkább az árnyékban tartózkodunk .

A természetes fényhez való kapcsolódáshoz szükséges, hogy mesterséges fények ne világítsanak folyamatosan a kertben. A ház közelében biztosítani kell az éjszakai biztonságos közlekedést, szükség van világításra, de úgy alakítsuk ki a világítást, hogy csak ott legyen, ahol valóban szükséges, és amikor nem kell, akkor le lehessen kapcsolni. Lehetőleg olyan fényforrást válasszunk, amely a természetes fényhez hasonlít (kerüljük a ledes égőket).

Ha  egy esti kerti parti, vagy bármilyen ünnep alkalmából fényeket helyezünk ki a kertbe (ilyenkor is a inkább a melegfényű világítást részesítsük előnyben a kék fénnyel szemben), ügyeljünk rá, hogy ha vége a partinak, nincs már rá szükség, ne hagyjuk díszfényben a kertünket. Ugyanis ez nem csak a mi biológiai óránkat zavarja össze, hanem a kertünk élővilágáét is (az állatokét és a növényekét egyaránt).

Gyógyító illatok a kertben

Gyógyító illatok a kertben

Egyik fontos érzékszervünk a szaglás, a levegőben lévő vegyi anyagokat érzékeljük az orrunkban lévő szaglóhám segítségével. Ha valami miatt nem működik a szaglásunk, az ízek érzékelésével is bajban leszünk, mivel szorosan összefügg a kettő. Amit nem használunk rendszeresen, az nem fog jól funkcionálni, igaz ez nem csak az izmainkra, hanem a szaglásunkra is. Irány tehát a kert, és használjuk tudatosan a szaglószervünket.

Milyen jó illat van a kertben eső után, vagy egy-egy növény virágzási idejében.  A mi kertünkben virágos kőris, fekete bodza, fehér akác, birsalma, közönséges orgona, japán lonc, írisz, gyöngyvirág ontja már messziről érezhetően az illatát. De közel hajolva a legtöbb virágzó növénynek kellemes illata van.

Vannak növények, amelyeknek a levele illatos, ezeket érdemes kicsit megdörzsölni, hogy jobban érezzük az illatukat. Nálunk ilyen a diófa, orvosi zsálya, rozmaring, oregánó, citromfű, francia tárkony, borsmenta, kakukkfű, macskamenta, muskotály zsálya. Ezeknek a gyógy-és fűszernövények nemcsak az illatuk kellemes, hanem az ízük is. A tűlevelű örökzöld fák (fenyők) is sok illóolajat tartalmaznak, erdőben, több egyednek intenzívebben érezhető az illata, de akinek van a kertjében, jól teszi, ha rendszeresen megszagolja. (pl.: A duglászfenyőnek kellemes narancs illata van)

Általánosságban elmondható, hogy az illatok (az észlelő számára kellemesek) pozitívan befolyásolják a közérzetünket, és az egész szervezetünkre általános működés szabályozó hatással vannak, azaz hatással vannak az idegrendszerre, a keringésre, és a hormonháztartásra is. A gyógy-és fűszernövények antiszeptikus (csíramentesítő, fertőtlenítő) és baktériumölő hatással is rendelkeznek. A levendulának nyugtató, a kakukkfűnek idegerősítő, a rozmaringnak agyműködést serkentő, a zsályának és a borsmentának frissítő hatása van, melyet akkor is érezhetünk, ha csak megszagoljuk őket.

Ültessünk tehát minél több illatos növényt a kertünkbe, biztos, hogy jó hatással lesz a közérzetünkre. Arra viszont jó, ha ügyelünk, hogy vannak kimondottan nehézszagú dísznövények is (pl.: közönséges borbolya), ezeket érdemes a háztól, közlekedési útaktól távolabb ültetni, de mellőzhetjük is őket. Illetve kerüljük minden olyan növény ültetését, amelynek illata rossz emlékeket idéz fel bennünk, vagy bármilyen rossz érzést keltenek.

Mi az az erdőfürdő és mi köze a kertedhez?

 

Mi az az erdőfürdő és mi köze a kertedhez?

 

Az erdőfürdő egy vezetett séta az erdőben, amelynek során a vezető segíti a résztvevőket, hogy érzékeikkel össze tudjanak kapcsolódni a természettel. Ez a módszer japánból indult világhódító útjára, és ma már Magyarországon is részt vehetünk vezetett erdőfürdőzésen. Japánban számos tudományos kisérlettel igazolták, hogy az erdőfürdőzés erősíti az immunrendszert, fokozza az energiaszintet, enyhíti az idegességet, depressziót, dühöt, csökkenti a stresszt.

Szerintem, aki sétált már erdőben, az tudja mennyire ki tudja simítani az idegrendszert egy erdei séta. A vezetett erdőfürdő egy lassú séta, megállókkal, ahol a hangsúly azon van, hogy minél több érzékszervünkkel rácsodálkozzunk az erdőre. Figyeljünk a hangokra, illatokra, fényekre, színekre, formákra, érzékeljük a hideget, meleget, szelet, érintsük meg a vizet, a köveket, a talajt, a növényeket, csodálkozzunk rá a minket magukhoz közel engedő állatokra.

Nagyon jó, ha valaki rendszeresen tud időt tölteni az erdőben, akár vezetéssel, akár anélkül. Krónikus betegként ennek a kivitelezése nem egyszerű, és van, hogy nem lehetséges.  De akinek van kertje, az meg tudja oldani az erdőfürdőzést is.

Ahogy azt M.Amos Clifford: Az erdőfürdőzés kézikőnnyve című könyvében írja: „Világos, hogy az ideális helyszín az erdő, de dolgozhatunk azzal, amit a környékünkön találunk. Nem kell erdőben lennünk az erdőfürdőzéshez. Lehet akár kis kertünk is otthon, ahol az általunk szeretett növények, a kutyánk, vagy a macskánk és az odalátogató madarak társáságában fürdőzhetünk. A fő szabály az, hogy keressünk olyan helyet, ahol megbízhatóan, és erősen érezzük a természet gyógyító jelenlétét.”

Tehát menjünk rendszeresen erdőbe, amikor csak tehetjük. De, ha ez nem lehetséges, (mert pont a hozzánk legközelebb lévő erdőt sikerült tarra vágni, vagy nem olyan az egészégi állapotunk), ne csüggedjünk, hanem menjünk ki a kertbe és kapcsolódjunk a természethez az érzékszerveink segítségével.

A témához ajánlott irodalom:

Dr. Csing Li: Sinrin-joku, a fák gyógyító ereje, az erdőfürdőzés tudománya és művészete

M. Amos Clifford: Az erdőfürdőzés kézikönyve

Györffy Éva: Az erdőfürdő eszköztára