A föld és a talajlakók gyógyító ereje

 

A föld és a talajlakók gyógyító ereje

Közeledik a nyár, ideje lecserélni a kerti gumicsizmát, valami szellősebb lábbelire, de még jobb, ha kipróbáljuk milyen érzés a kertünkben mezítláb lenni. Ha rendelkezünk némi spirituális beállítottsággal, érezhetjük ahogy Földanya feltölt minket energiával (el is képzelhetjük). Akitől a spiritualitás messze áll, az is beláthatja, hogy egy kis talpmasszázs, amit a mezítlábas séta által kapunk, serkenti a vérkeringést, ingerli a talpon található idegvégződéseket, biztosan jót tesz.

Próbáljuk ki milyen érzés, füvön, földön, kavicson, különböző textúrákon járni. nyári reggeleken a harmatban járás üdítő hatását is megtapasztalhatjuk. Ha nagyon tetszik készíthetünk mezítlábas tanösvényt is a kertünkben, különböző méretű, és textúrájú természetes anyagokat váltogatva benne. Ha nincs erre a céllal külön kijelölt helyünk, figyeljünk nagyon, hogy hová lépünk, nehogy méhecskére, darázsara, vagy egyéb kellemetlen dologra tapossunk. Ha úgy biztonságosabbnak érezzük egyhelyben is taposhatjuk a talajt, nyugodtan le is ülhetünk. Arra is ügyeljünk, hogy már valóban elég meleg legyen a talaj, különösen aki felfázásra hajlamos. (Bár van, aki képes a hóban is mezítláb járni, elvileg ez csak edzés kérdése)

A talajjal nemcsak a lábunkkal, hanem a kezünkkel is kapcsolódhatunk. Kertészkedés közben ez óhatatlan, gyakran előfordul, hogy saras, földes lesz a kezünk. Van aki, ezt nem szereti, és kertészkesztyűben dolgozik, de ő is érezheti a kertészkedés stresszoldó, boldogságnövelő hatását, mivel a talaj illatával ő is kapcsolatba kerül.  A talajban rengeteg olyan mikroorganizmus lakik, amelyek jó hatással vannak az emberi szervezetre. Ezért olyan gyógyító egy erdei séta, és ezért (is) olyan jó kertészkedni.

Nagyon fontos, hogy vigyázzunk a talajban élő mikroorganizmusokra, hogy minél többféle, számunkra hasznos talajlakó éljen a kertünkben. Ezért is ne használjunk vegyszereket (gyomírtó, rovarölő, műtrágya, növényvédőszerek), mivel ezekkel egészségügyi szempontból gyakorlatilag öngólt lövünk, azokat az élőlényeket is kiírtjuk a kertünkből, amelyek nélkülözhetetlenek számunkra. Különösebb dolgunk nincs, ha szeretnénk, hogy gazdag legyen kertünkben a talaj élővilága, elég, ha békén hagyjuk, a csupasz talajfelületeket, pedig takarással védjük.

Milyen növények alkalmazását kerüljük az otthoni terápiás kertben?

 

Milyen növények alkalmazását kerüljük az otthoni terápiás kertben?

Arról, hogy hogyan válasszunk növényt már írtam. Elvileg minden kertünk adottságait jól viselő, a mi igényeinknek megfelelő növényt ültethetünk, de mégis vannak kivételek amelyek alkalmazása átgondolandó. Ezek a következők: inváziós fajok, erősen mérgező növények, nagyon szúrós növények.

Inváziós fajnak, vagy másnéven özönfajnak olyan idegenhonos fajokat nevezünk, amelyek képesek tömeges elszaporodásra, kiszorítva ezzel az őshonos fajokat. Ezeket a fajokat nem azért nem javaslom mert idegenhonosak (egy családi ház kertjében általában nem cél, hogy csak és kizárólag őshonos fajok legyenek), hanem a tömeges elszaporodásuk miatt, aminek megakadályozása rengeteg plusz munkát jelent. Terápiás kertben nem az a cél, hogy megszakadjunk a munkában. Még ha úgyis gondoljuk, hogy minket nem zavar, ha a kertünkből egy idő után bambusz erdő lesz (a bambusz inváziós faj), a szomszédunk már nem biztos, hogy kellőképpen értékeli, ha a babágyásából bambuszrügyeket kell kikapáljon. Ráadásul ezek az inváziós fajok könnyen kiszöknek a kertből a természetbe, felborítva ezzel a helyi ökoszisztéma egyensúlyát.

Mielőtt inváziós fajt fogadnánk a kertünkbe, legyünk tisztában vele, hogy hogyan tudjuk kordában tartani. Legjobb, ha az ilyen fajokat csak cserépben neveljük, esetleg gyökércsapdával vesszük körbe. Az utóbbi esetben a telepítése lesz nagy munka- és költség igényű. Növény vásárlásakor vagy befogadásakor érdeklődjük meg, hogy az adott növény mennyire terjed agresszíven, különösen a fásszárú nagyra nővő növényeknél.  A kertünkben maguktól is megjelenhetnek özönnövények. Döntsük el, hogy képesek vagyunk-e  őket kordában tartani? Ha nincs rá energiánk, akkor inkább irtsuk ki őket.

A mérgező és a szúrós növényeket balesetveszélyességük miatt nem javaslom.  Ha a családban kicsi gyerek, vagy szellemileg nem teljesen épp felnőtt van, akiknek még, vagy  már nem lehet megtanítani, hogy mit ne egyenek meg, egyszerűbb teljesen elkerülni a mérgező növények alkalmazását. Különösen a bogyós termésű mérgező növények alkalmazását kerüljük (pl.: gyöngyvirág, tiszafa, loncok, borostyán, fagyal, kecskerágó, veresgyűrűs som). Növényvásárláskor érdeklődjük meg, hogy a kiválasztott növény nem mérgező-e.

A szúrós növényeket nem feltétlenül kell teljesen kihagyni a kertünkből. De, ha család valamelyik tagjának gondjai vannak a koordinációval, könnyen elesik, bizonytalan a járása, inkább kerüljük ezeket a növényeket, vagy a közlekedési területektől távolabbra ültessük, hogy ne okozhassanak problémát.

De úgy is dönthetünk, hogy ültetünk mérgező, vagy szúrós növényeket, hiszen csak csodálni szeretnénk őket; az olyan személyeket akik félő, hogy bármit a elfogyasztanak, vagy beleesnek egy szúrós cserjébe, pedig nem engedjük felügyelet nélkül a kertbe.

Milyen szempontok alapján válasszunk új növényt az otthoni terápiás kertbe?

 

Milyen szempontok alapján válasszunk új növényt az otthoni terápiás kertünkbe?

Ahhoz, hogy a megfelelő növény a megfelelő helyre kerüljön, tudatában kell lennünk annak, hogy nekünk milyen igényeink vannak, és a lehetséges új növénynek milyen igényei vannak. Ha ezt a kettőt sikerül összeegyeztetni, akkor az új növény is, és mi is jól járunk.

Kezdjük a növény igényeivel. Mennyi vizet, napfényt igényel, milyen talajttípuson érzi jól magát, hogy bírja a szelet, a fagyot? Mekkora a térigénye? Tudunk-e az igényeinek megfelelő helyet biztosítani a kertünkben? Érdemes azok közül a növények közül válogatni, amelyeknek megfelelnek a kertünk adottságai.

A klímaváltozás miatt nem lehetünk tökéletesen biztosak a kertünk adottságaiban. Változhat, hogy mennyi és milyen eloszlású csapadék, milyen mértékű, mikori fagy várható, módosulhatnak a maximum és a minimum hőmérsékletek. Ezáltal változhat a kertünk adottságainak megfelelő növények listája. A klímaváltozás miatt (is) érdemes minél nagyobb biodiverzitásra törekedni, illetve a szélsőségeket jól viselő növények közül választani.

Nézzünk utána annak is, hogy milyen kártevői, betegségei lehetnek az adott növénynek, olyat válasszunk, aminek nincs szüksége vegyszeres védekezésre, ahhoz, hogy egészséges maradjon. Mivel napjainkban újabb és újabb kórokozók jelennek meg és támadnak meg olyan növényeket, amelyeknek eddig hazánkban nem volt kártevője, nem tudhatjuk melyik növény lesz a következő áldozat, ezért is érdemes sokféle növényt ültetni (és nem egy fajtából sokat).

Gondolkodjunk el azon is, hogy mi mit várunk a növénytől? Árnyékoljon, takarjon, gyorsan nőjön, látványos, illatos virága, ehető termése, színes levele legyen? Milyen magasra, szélesre nőjön?

Ha ezeket mind átgondoltuk, hangoljuk össze a mi igényeinket, a növény igényeivel. Aztán tegyük fel a legfontosabb kérdést, tudunk-e kötődni az új növényhez, szimpatikus-e, jó érzéseket kelt-e bennünk? Ez nagyon szubjektív dolog, amiben a kertet használóknak kell egyetértésre jutnia. Az otthoni terápiás kertben ez az egyik legfontosabb szempont, hogy örömmel töltsön el bennünket már a növény látványa is.

Szerintem a kertbe új növényeket választani jó szórakozás, de aki nem így gondolja, az kérheti nyugodtan szakember segítségét, vagy meríthet ötleteket az ismerősei kertjéből is. Arról, hogy milyen növényt ne ültessünk az otthoni terápiás kertbe, egy következő bejegyzésben fogok írni.

Hogyan spóroljunk pénzt a kertben?

 

Hogyan spóroljunk pénzt a kertben?

A pénz is egyfajta energia, ha beteg van a családban nem szórjuk (ha nincs, akkor se). Ebben a bejegyzésben leírom, hogy mik azok a dolgok, amikkel ingyen is szépíthetjük a kertünket, és hogyan döntsük el mi az, amire tényleg megéri pénzt áldozni.

Én a legkedvesebb növényeimet nem faiskolában vettem, hanem kaptam, barátoktól, rokonoktól, szomszédoktól. Így lett fügefánk, homoktövisünk, bazsarózsánk, csomós harangvirágunk, gyöngyvirágunk, piros ribizlink, bőrlevelünk, mogyoró bokrunk, méhbalzsamunk, délvirágunk.  Mindenki azt adta, ami nála túlszaporodott. A legjobbak a szomszédoktól kapott növények. Hisz, ha a szomszédban olyan jól érzi magát, hogy felesleg keletkezik, valószínűleg pár házzal arrébb is vígan fog éldegélni.

Ha hagyjuk, hogy a természet tegye a dolgát, biztos, hogy jelennek meg új növények a kertünkben. Ismerkedjünk meg velük, és döntsük el kell-e, vagy nem. nekünk így jelent meg a kertünkben a kökény, a vadrózsa, a bodza, az akác és még számtalan évelő és egynyári a kaszáló részen. Ezek is mind teljesen ingyen vannak.

Aki foglalkozik zöldségtermesztéssel, annak kihagyhatatlan lehetőség egy tavaszi magbörze, palánta csere (nagyon sok településen szerveznek már ilyet). A magfogás nem bonyolult dolog, ha kicsit többet gyűjtünk, mint amennyire szükségünk van, magbörzén különleges fajtákra cserélhetjük, így ingyen jutunk maghoz. (Ha nincs mit cseréjünk, akkor pedig jelképes összegért.)

Nemcsak növényekre van szükség a kertben, kellenek utak, pihenőhelyek, esetleg kerti dekorációk. Mielőtt elrohannánk egy barkácsboltba beszerezni, ami szükséges, nézzünk szét, mi van otthon.

Használt raklap? Bármilyen kerti bútort készíthetünk belőle. Tégla, cserép, kő? Felhasználhatjuk ágyás szegélynek, kerti útnak, sziklakertnek. Lyukas lábos? remekül mutatnak benne a kaktuszok, pozsgások. Nem csak az a jó ezekben, hogy ingyen van, hanem, hogy újrahasznosítunk, és nem kidobálunk dolgokat.

És mi van akkor, ha valamire szükségünk van. de nem tudjuk ingyen beszerezni? Elsőkörben nézünk szét nem tudjuk-e használtan, jutányos áron hozzájutni? Ha ez nem megoldható, vegyük meg. Az a lényeg, hogy ne hirtelen felindulásból vásároljunk, hanem tényleg olyat vegyünk, amire valóbal szükségünk van, és sokáig hasznát vesszük. Figyeljünk rá, hogy kültérre csak olyan dolgot vegyünk, ami bírja az időjárás viszontagságait (vagy használat után tegyük el). Ami egy éven belül tönkremegy, az gyakorlatilag szemét, felesleges pénzt áldozni rá.